Warning: pg_connect(): Unable to connect to PostgreSQL server: FATAL: no pg_hba.conf entry for host "46.229.230.189", user "ij015000", database "ij015000db", SSL off in /home/nm017300/_sub/zoboralja/header.php on line 79

Warning: pg_exec() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /home/nm017300/_sub/zoboralja/header.php on line 80
Nyitra címere
Magyar verzió
Slovanská verzia
Az oldal megtekintéséhez Internet Explorer 6.0 ajánlott


Warning: chdir(): No such file or directory (errno 2) in /home/nm017300/_sub/zoboralja/index.php on line 79

ZOBORALJA
(Nyitra vidéke)

Zoboralja / Könyv - tanulmány / Sándor János: Kolon - Egy falu a Zoboralján / Gyermekjátékok / 
 

Hagyományőrző falunk gyermekjátékokban is gazdag. Az ötven-hatvanéves szülők, nagyszülők emlékezetében élnek még a gyermekkorukban játszott játékok, kiolvasók, mondókák.
A gyermekjátékok között vannak dalosak és dallam nélküliek egyaránt, játszottak eszközös és eszköz nélküli játékokat is.
Néhány a dallam nélküliekből:

Pickézés: Elsősorban fiúk játszották. Kelléke a „lapanya” és a „picke”. Az „ütő” igyekszik minél messzibbre elütni a pickét, hogy a „kapó” minél nehezebben találja el a kijelölt célpontot. Ha a kapó nem találta el a célt, az ütő még háromszor elpöckölheti a pickét. Az ütéseket latin szavakkal – „szemera”, „bíza”, „tera” – számolja. Ha a kapó talált, helyet cserélnek. Lábfejjel számolják ki, ki tudott hosszabbat ütni.

Csinga: A fiúk játéka, labdajáték. Menete hasonlít a pickézéséhez. A labdát lapanyával üti el az adogató, miközben egy csapattársa befut a kijelölt vonalra, majd onnan vissza. Ha az ellenfél, a kapók valamelyike röptében elkapja a labdát, vagy a leesett, de megszerzett labdával eltalálja a futót, akkor a két csapat helyet cserél.

Egylábazás: Más nevén iskolázás. Közismert játék. Földre rajzolt négyzetekbe (osztályokba) kell egy lábon ugrálva eljutni, több nehézségi fokozatban. Fiúk, lányok egyaránt kedvelték.

Kergetődzés: Közismert nevén fogócska.

Gyertek haza, libuskáim: Közismert játék. Fiúk és lányok is játszották.

Bújkálás: Ismert nevén bújócska.

Király, király, adj katonát: Közismert játék. Fiúk játszották.

Bakugrás: Egy fiú lehajol, a többiek átugrálják. Az nyer, aki több, lehajolt, egymásba kapaszkodó fiút tud átugrani.

Lovacskázás: Fiúk játsszák. A kisebb fiú nyakába madzagot (gyeplőt) tesznek, a nagyobbik hajtja, mint a lovat.

Háborúzkodás: A fiúk játéka. Maguk döntik el, ki, milyen katona lesz (német, magyar, orosz stb.) A katonák körülállják a lyukba helyezett labdát. A vezető elkiáltja magát: Orosz! Erre az orosz katonának kell felkapnia a lyukból a labdát, és eltalálni vele a szétfutó többi katona valamelyikét. Akit eltalál, kiesik, meghal.

Kövecskézés: Egyik változata: festett agyaggolyókat meghatározott távolságból (vonalról) gurítanak, pöckölnek a lyuk felé. Az nyer, aki a legtöbb golyót a lyukba pöcköli. A másik változatot öt darab csiszolt kaviccsal játsszák. Egy kövecske feldobása alatt egy, kettő, három majd négy kövecskét kell felkapni a földről úgy, hogy a feldobott, visszahulló darabot is elkapja a játékos. A játéknak több nehézségi fokozata van. Ezt a változatot lányok is játszották.

Kiolvasós: A lányok labdajátéka. Nagyon igényes ügyességi elemeket tartalmaz. Minden elemet egymás után tízszer kell megcsinálni.

Sót vegyenek, borsot vegyenek: Fiújáték. Nagyobb gyerekek hátukra veszik a kisebbeket és így járkálnak velük, miközben kiabálják: Sót vegyenek, borsot vegyenek! A többiek csipkedik a háton ülőt, amíg le nem szabadul.

Hubabázás: A fiúk agyagból mintegy öt centiméter vastag lepényt készítenek, közepébe sarkukkal mélyedést nyomnak. A földről felemelve megfordítják, és sima talajra lecsapják. A mélyedésbe szorult levegő miatt nagyot pukkan.
Az énekes játékok közismertek, mert azokat az iskolában is játszották, tanulták. Ilyenek a Bújj, bújj zöld ág, a Lánc, lánc eszterlánc, a Beültettem kiskertemet ibolyával kezdetűek.
A kiolvasó, kiszámoló a játékot megelőző cselekvés, de már önmagában is a játéknak egy formája. Akire az utolsó szó, szótag, szám esik, az lesz a hunyó, kergető, ördög stb.:

Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender.
Fölmászott a fára,
leesett a fáról, kitörött a lába.
Két kutya húzta, a harmadik nyúzta.
Arra ment egy katona, kérdezte, hogy hány óra.
Fél tizenkettő, szamár mind a kettő. (Te vagy a kergető.)

Pad alatt, pad alatt van egy ház,
benne lakik Mikulás.
Süti, főzi a hurkát, kértem tőle darabkát,
azt mondta, hogy pofonvág.
Édesanyám meghallotta, össze-vissza pofonozta.
Inc, pinc, palapinc, te vagy kint.

Egyedem, begyedem, kendertánc,
Hajdú sógor, mit kívánsz?
Nem kívánok egyebet,
csak egy darab kenyeret.
Pesten jártam iskolába, térdig érő ibolyába.
Láttam a Böskét, szedte a tüskét.
Ecki, pecki, penderecki, Pál, Péter, eriggy ki.

Hupa, cupa, fundelupa,
funde, kámen, kamenduka.
Hup, cup, fundelup,
funde kámen, kamenduk.

Én vagyok én, te vagy te,
lúd fingott, idd meg te.

Esik a hó, fingik a ló,
iszik a gímesi tiszttartó.


Mondókák

Kerekecske, dombocska, merre szaladt nyúlacska?
Kertek alatt kútacska, arra szaladt nyúlacska.


A kisgyerek tenyerében körözve mondták, és a végén megcsiklandozták, megnevettették a kicsiket.

Bömbike, bömbike, jönnek az urak szamarkái,
megszoptatják őket.


Ezzel a síró gyereket csúfolták, csitították.

Egy, kettő, három, négy, kopasz barát, hová mégy?
Ide-oda kápsálni, törött patkót találni.
Egy üveg alma, két üveg alma, három üveg alma, négy üveg alma, öt üveg alma, hat üveg alma, hét üveg alma, nyolc üveg alma, kilenc üveg alma, tizedikbe befordulok, bíborba, bársonyba, anyámasszony kemencelyukába.
Anyámasszony azt üzente, megborjazott az isten tehenkéje?
Meg bizony. Minőcskét? Tarkácskát. Tartsa Isten, tartsa.
A világi veremben szarkák verekednek, madarak szitkozódnak.
Odamegy a tücsök anyjok, levág belőlük hatot.
Egy csepp vére cseppenne, arany deszka hasadna, abba bele menne.
Rúgd meg a gerendát, szakadjon le a padlás, hess!


Ezekkel a mondókákkal a számolást tanították a gyerekeknek.
A következőkkel az ujjak szerepét mutatták meg:

Ez elment vadászni, (a hüvelykujj)
Ez meglátta, (mutatóujj)
Ez meglőtte, (középső ujj)
Ez megsütötte, (gyűrűsujj)
Ez a piciny mind megette (kisujj)


A gyermek ringatásakor az anya altatót dúdolt. Az altatók sokszor csak dallam nélküli rigmusok voltak, vagy éppen a szem elé kerülő dolgok, tennivalók felsorolása. Pl.:

Föltesszük a fazekacskát,
megfőzzük a krumplikását.

Tente baba, tente,
csicsíjja, bubújja...


Az altatódal ritmusa a bölcső ringásához igazodott:

Hanna, bunna, nincsen papa,
megette a Bodri kutya.

Hajúska, babuska, nincs itthon a mamuska,
elment Nyitrára, cipőt venni lábára.


A gyerekek, amikor a felnőttek magatartását, munkáját utánozzák, tanulják is egyben a felnőtt életet.



Zoboralja címere
 

Warning: pg_close() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /home/nm017300/_sub/zoboralja/footer.php on line 6