Warning: pg_connect(): Unable to connect to PostgreSQL server: FATAL: no pg_hba.conf entry for host "46.229.230.189", user "ij015000", database "ij015000db", SSL off in /home/nm017300/_sub/zoboralja/header.php on line 79

Warning: pg_exec() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /home/nm017300/_sub/zoboralja/header.php on line 80
Nyitra címere
Magyar verzió
Slovanská verzia
Az oldal megtekintéséhez Internet Explorer 6.0 ajánlott


Warning: chdir(): No such file or directory (errno 2) in /home/nm017300/_sub/zoboralja/index.php on line 79

ZOBORALJA
(Nyitra vidéke)

Zoboralja / ESTERHÁZY János / Esterházy János / 
 

ESTERHÁZY JÁNOS
életútjának főbb állomásai
(Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mirov, 1957. március 8.)

1901.
március 14-én született Nyitraújlakon (ma Veµké Záluľie – Szlovákia), az Esterházy család galántai ágából. Édesapja Esterházy János, édesanyja a lengyel származású Tarnowska Erzsébet volt.
1905
– meghal édesapja
1924
– házasságot köt Serényi Líviával, két gyermekük születik: János és Alice.
1931
– A Szent-Ivány Kúria ülésén 15 000 korona pályadíjat ajánl fel egy magyar összefoglaló történeti munka megírására.
1932
- A csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga elnökévé választják.
- Az Országos Keresztényszocialista Párt (OKSZP) elnökévé választják.
- Több országos körutat tart nagyhatású beszédekkel Szlovákiában.
1933
– Programadó beszédet mond az OKSZP nagygyűlésén, ahol kifejti, hogy folytatni kell a párt ellenzéki politikáját, törvényes keretek közt követelve az önrendelkezési jogot, Szlovenszkó és Ruszinszkó teljes körű autonómiáját, nemzeti, vallási és kulturális téren pedig a fejlődés biztostását.
1934
– Saját politikusi magatartásával kapcsolatban elmondja, hogy tevékenységének egyetlen indítéka a Szlovákiában élő magyarság létének, boldogságának és fejlődésének biztosítása.
1935
- A választások során Kassa képviselőjeként bekerül a prágai parlamentbe. Első parlamenti beszédében kifejti, hogy „megkérdezésünk nélkül csatoltak bennünket Szlovenszkóhoz, elvárjuk tehát, hogy a mindenkori csehszlovák kormányok száz százalékig megtartsák kisebbségi, nyelvi, kulturális és gazdasági jogainkat”. A parlamentben követeli Szlovákia autonómiáját is.
- Masaryk lemondása után a magyar pártok Esterházy javaslatára Beneąre adják le szavazatukat a németbarát jelölttel szemben, és ezzel nagyban elősegítik Beneą államelnökké való megválasztását.
1936
- A két magyar párt (az OKSZP és a Magyar Nemzeti Párt) egyesülésekor országos ügyvezető elnökké választják.
- Beneą egy személyes találkozójukon miniszteri posztot ajánl Esterházynak a csehszlovák kormányban, aki ezt visszautasítja, mondván, hogy előbb a csehszlovák kormánynak kell olyan intézkedéseket hoznia a magyarokkal kapcsolatban, melyekkel kiérdelmi a magyarok bizalmát.
1938
- Szlovákia-szerte elmondott beszédeiben síkraszáll a magyar kisebbség jogai és Szlovákia teljeskörű autonómiája mellett.
- A kisebbségi kérdés tanulmányozására Csehszlovákiába érkezik Lord Runciman. Az angol kormány kiküldöttje két alkalommal fogadja Esterházyt és más magyar politikusokat. A diplomatának átadott emlékiratban a magyar képviselők követelik a wilsoni önrendelkezési jog megadását a magyar kisebbség számára.
- Külföldi diplomáciai tárgyalásokat folytat Olaszországban, Lengyelországban és Magyarországon.
- A határkérdéssel foglalkozó magyar - szlovák tárgyalásokon Esterházy követelése ellenére a csehszlovákiai magyar képviselők csak megfigyelőként vehettek részt.
- A müncheni döntés után a csehszlovákiai magyarság képviselői Esterházyval az élen nyugalomra és passzív magatartásra szólítanak fel. Ugyanakkor egy, a világ közvéleményéhez intézett kiáltványban követelik a magyar kisebbség önrendelkezési jogát, és a magyarság parlamenti képviselőivel megalakítják a Magyar Nemzeti Tanácsot, amely a csehszlovákiai magyar kisebbség életét hivatott irányítani.
- Kassa átadásakor bejelenti, hogy Szlovákiában marad és egyúttal jogszerű bánásmódot, kér a magyar kormánytól a Magyarországra került szlovákok részére.
- A Szlovákiában maradt magyarság részére megindítja az Új Hírek kiadását.
- A magyarországi földreformmal kapcsolatos viták során a magyar arisztokrácia számára küldött üzenetében a földreform mellett foglalt állást.
1939
- A szlovák hatóságok rendőri felügyelet alá helyezik.
- Az Új Hírek betiltása után megindítja a Magyar Hírlapot.
- Hivatalos nyilatkozatban a sajtó hasábjain határolja el magát és pártját a nemzeti szocialista eszmétől és annak politikai irányvonalától.
- Megbeszélést folytat Jozef Tiso miniszterelnökkel a szlovákiai magyarok jogairól.
- A szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként szenvedélyes felszólalásokkal követeli a magyar kisebbség érdekeinek és jogainak elismerését.
- Rádióbeszédében üdvözli a Szlovák Köztársaság megalakulsást.
- A világháború kitörésekor a lelkiismeret szavának való engedelmességre hívja fel a figyelmet.
- Szociális segélyakciókat szervez a szegény sorsúak megsegítésére.
1940
- Újévi beszédében részletesen elemzi a Csehszlovák Köztársaság felbomlásának okait, s ezek között a békés egymás mellett élés hiányát tarja a legfontosabbnak.
1941
- Megalakítja a pozsonyi Takarékbank Rt-t, a szlovákiai magyarság első és máig egyetlen önálló pénzintézményét.
- Létrehozza a kiadói tevékenységet folytató Madách Könyvesházat.
- A debreceni nyári egyetemen tartott előadásaiban kiemeli a nemzetiségekhez való közaledés fontosságát a többségi nemzet részéről.
1942
- Újjáalakítja a betiltott SZMKE-t, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesületet.
- Megindul a korábban meghirdetett Magyar Ház akció – Magyar Házak nyílnak Pozsonyban, Iglón, Eperjesen, Nyitrán, Bártfán stb.
- Nagyobb értekezésben fejti ki, hogy a kisebbség jövője elsősorban annak szellemi kvalitásán, másodsorban pedig a mindenkori államhatalom kisebbséggel szembeni magatartásán múlik.
- A szlovák parlamentben egyedül ő nem szavazza meg a zsidótörvényt, és ettől kezdve a hatalom végképp ellenségnek tekinti őt – Veszélyes útra tért a szlovák kormány akkor, amikor a zsidók kitelepítéséről szóló törvényjavaslatot benyújtotta, mert ezzel elismeri jogosságát annak, hogy a többség a kisebbséget egyszerűen kiebrudalhatja. Tudom, hogy a törvényjavaslat nagyon sok szlovák képviselőtársamnak nem fekszik, de ezek pártfegyelemből nem mernek fellépni a javaslat ellen. Én ellenben, mint az itteni magyarság képviselője leszögezem ezt, és kérem tudomásul venni, hogy azért nem szavazok a javaslat mellett, hanem ellene, mert mint magyar és keresztény, és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom.
1943
- Miként korábban, most is több alkalommal hitet tesz a szlovák – magyar testvéri együttélés eszméje mellett.
1944
- A szlovák nemzeti felkelés résztvevőivel közvetett kapcsolatban áll. Százával segíti Magyarországon át meneküléshez az üldözött zsidókat és más, szlovák vagy cseh egyéneket.
- Memorandumban tiltakozik magyarország német megszállása elle, amelyet eljuttat a nyugati nagyhatalmak képviselőihez.
- A nyilasok Magyaroszágon letartóztatják és rákényszerítik, hogy lemondjon pártvezetői tisztségéről. Miután ezt megtette, visszatér Pozsonyba, ahol pártja egy emberként újból őt választja meg vezetőjének.
- Az év utolsó hónapjaiban a Gestapo körözést ad ki ellene, de nem hajlandó elmenekülni az országból.
1945
- Az oroszok Pozsony felszabadítása közben letartóztatják, majd tizenkét nap elzárás után szabadon engedik.
- Felkeresi Gustáv Husákot, hogy tárgyaljon vele a magyarok memorandumáról, melyben az új magyarellenes intézkedések ellen tiltakozik. Husák letartóztatja és átadja a KGB ügynökeinek.
- Több magyar pártvezetével a Szovjetunióba hurcolják, ahol egy évet tölt a moszkvai Ljubljanka börtönben. Koholt vádak alapján elítélik, majd szibériai táborokba viszik, ahol súlyos tüdőbetegséget kap.
1947
- Szeptember 16-án a Szlovák Nemzeti Bíróság távollétében, „in contumaciam”, kötél általi halálra itéli a köztársaság szétveréséért és a fasizmus kiszolgálásáért.
1949
- A szovjet hatóságok Ágcsernőnél átadják a csehszlovák szerveknek. Családja és barátai közbenjárására a köztársasági elnök kegyelemből életfogytiglanra változtatja itéletét.
- bejárja Csehszlovákia szinte valamennyi börtönét, közben családja szétszóródik, csupán egyetlen húga tarthatja vele a kapcsolatot, rendszertelenül. Leveleit, ha engedélyezik, szlovák nyelven írja.
- A fűtetlen börtönökben betegsége egyre jobban elhatalmasodik.
1957
- Utolsó kérését, hogy szállítsák a nyitrai börtönbe, mert szülőföldjén szeretne meghalni, elutasítják.
- Március 8-án halt meg a morvaországi Mirov börtönben. Hamvai kiadatását és emberhez méltó eltemetését a mai napig nem engedélyezték.


Esterházy János Emlékkönyv
Molnár Imre (2001)



Zoboralja címere
 

Warning: pg_close() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /home/nm017300/_sub/zoboralja/footer.php on line 6